MIÉRT kell, ha nem tudsz róla GONDOSKODNI?

Örök kérdés ez, persze csak nekünk, felelős kutyásoknak, állattartóknak. Mert más le sem sz@rja, „jó lesz az Mari néni bioriasztójának” felütéssel már be is szerzett magának egy, két (…) ebet. Amelyek aztán a legelső probléma alkalmával a VÉGLETEKIG LETERHELT menhelyeken végzik.

Pontosan így járt szegény Zokni, aki hiába egy fiatal, barátságos, rettentően szerethető kutyus, most mégis összetört szívvel új gazdát keres, mert a régi lemondott róla. Persze, legyünk jóhiszeműek, és reménykedjünk benne, hogy a róla lemondó idős hölgy valóban létező probléma miatt adott rajta túl – egyébként a helyzethez mérten korrekt eljárással. Csak sajnos nap mint nap rengeteg ellenkező esettel találkozunk, amikor olyan felelőtlen emberek, akikre nemhogy érző élőlényt, de egy követ sem bíznánk rá, egyszer csak gondol egyet, és miután kijátszotta magát, lepasszolja a kutyáját, macskáját.

Mindenki életében előfordulhatnak olyan szituációk, amikor ez marad az egyetlen megoldás, de a tapasztalataink mégiscsak azt mutatják, hogy előre kellene gondolkodni. Egy kutya olyan, mint ha gyereked lenne. Felelősséggel tartozol érte! Költségekkel jár! Vége az addigi megszokott életednek! Ha valaki kutyát szeretne, az először is vizsgálja meg, van-e erre 10-12 éve az életéből. Tudjuk és látjuk ezt a roncstársadalmat, annyiszor elmondtuk már mindezt, de újra és újra meg kell tenni ahhoz, hogy a következő generációk számára ne csak álom, hanem már valóság legyen a felelős állattartás. Ellenkező esetben még rengeteg „levetett Zoknival” fogunk találkozni…

Update: Igazán követendő a Tolna megyei hírportál kezdeményezése, amelyben megírják zokni történetét, és ezzel is segítik az őt befogadó szekszárdi menhely munkáját!

Vissza